Törpénk egyre lelkesebben pergeti a kis nyelvét és próbálgatja mondogatni a szavakat. Kissé leegyszerűsíti a dolgot, mert előszeretettel, csak valamelyik kiemelt szótagot használja,pl.: Apa=pa, Anya= any <3 , Füge=ge, igen=ge, Maci=ma, mama=ma, papa=pa, körte=te, pelus=pe, Soma=om.
Ugyanakkor, vannak fantázia szavai, amiket ő talált ki, ilyen a mindenféle labdára, lufira, tollasütőre vonatkozó bambam, illetve az amam, ami inni/enni-t jelenti, do= jó, autó, motor=brübrü, bármi amit szeretne azonnal kézhez kapni= ba.
Szegény kis Mogyorónak ismét folyik az orra, amit most is a fogának tudok be. A jó hír (nekünk), hogy a felső rágók már áttörtek, az alsó rágók most vannak úton. Szóval Milu végig szötyögte (volna) az éjszakát (ha nem szívtam volna ki kétszer is az orrát). A kedve jó, most is Apukájával táncol.
Nagyon furcsa nekem, hogy nincs még másfél éves és már dalolászik (persze a maga kis mamama dalocskáját, tollasütőmikorfonba vagy partfisnyélmikrofonba :) ) mellette nagyon szereti rázni a kis popikáját.
A hétvégén voltunk a Margit-szigeten megnézni az ottani állatkertet (mellesleg felkínáltuk magunkat a szúnyogoknak svédasztalon, mert ezek a mocskok már immunisak a szúnyogriasztóra). Szóval bebumliztunk a városba és szépen átsétáltunk a Margit-szigetre. Milunak már a híd is nagyon tetszett a sok villamossal és a busszal, a hajókról nem is beszélve. Egy kb. 15-20 perces sétával eljutottunk az állatkertig, ahova most ingyenes volt a belépés, ugyanis nincsen még megnyitva a teljes kert a látogatók előtt. Nekem sem lett volna képem, 5 lóért és 6 gólyáért és egy azaz egy darab páváért pénzt kérni... Szóval megnéztük a gólyákat és a lovakat, a gólyák nem nyerték el annyira Mili tetszését, mint a lovak, a pávát nem is vagyok benne biztos, hogy észre vette, mert az csak feküdt a földön. Innen átsétáltunk az uszoda melletti játszóra, ahol csúszott egy párat a csúszdán és homokozott egy kicsit. Kb. 2 és fél órát voltunk kint. Rengetegen voltak, meg is értem, jó idő volt. Azért a nap csúcspontja mindenki számára a pizzázás volt. Van egy rég bevált helyünk, ahova már pocakosan is sokat jártunk. Onnan hoztunk pizzát. Miluval Én közös pizzát ettem, aminek (kevés kellett hozzá) majd a felét beverte, annak is a nagy részét még az autóba haza felé.
Kénytelen vagyok különböző praktikákat bevetni arra, hogy gyümölcsöt egyen. Most a házi jégkrémet próbálgatom nála, kevesebb sikerrel, mint gondoltam, hiszen nem olyan édes és krémes, mint a bolti... Sebaj, nem adom fel kísérletezek, valamelyik csak jó lesz.
Az eddigi eseményekről némi kis szösszenet:
.jpeg)
Elég gyakran előfordul, hogyha bárhova elmegyek Miluval, megtalálják maguknak az emberek. Leállnak vele "beszélgetni", dicsérik, megsimizik a bucóját. Látom, hogy zavarja, pontosabban, hogy nem tus mit kezdeni a helyzettel, igazából én sem. Nem szeretem, amikor így letámadják, de ezt hogy lehet kíméletesen, nem bunkón tálalni vadidegen embereknek?
Hatalmas bébi bumm lesz ebben az évben is az ismerősök/család körében. Idén nem csatlakozom hozzájuk, sőt, még egy darabig nem fogom erősíteni a várandósok lelkes, fáradt és terhes csapatát. Bár néha nagyon vágyom arra, hogy ismét pocakos lehessek, de viszonylag hamar el is múlik, mert tudom mi van utána, és ez az emlék egyenlőre még igen erős, mellesleg még mindig nem sikerült kialudni magamat. Tehát, újabb babaprogram majd akkor lesz, ha halványulnak az első időszakról az emlékek és sikerül legalább 3szor, lehetőleg egymás után, egyhuzamban min. 8 órát aludnom.
