Igen, az Apa már megy. Sőt a Papa is és a Mama fele, de az Anya még nem. Minek? Mindig ott vagyok ahol Ő, felesleges engem megnevezni vagy akár hívni :( ..
Azért a beszéd fejlődése szépen lassan beindult. Vannak szavak, amiket kristály tisztán tud kiejeteni, de azt csak egyszer teszi és többször nem hallod, ha térden állva könyörögsz, akkor sem. Ilyen volt a bögre. Ahogy ilyen helyzetben az lenni szokott, kettesben voltunk Milussal, éppen a jól megérdemelt kávémat ittam, amikor odajön, rámutat a csészémre és azt mondja "bögre". Köpni-nyelni nem tudtam, mire leesett, hogy mit is mondott már csak vigyorgott és nem akarta újra mondani.... Ez van, azóta résen vagyok!!
Mélységesen kétségbe tud esni, ha valami nem úgy történik, ahogy Ő akarja. Nem hisztizik, inkább rettenetesen elkeseredik, ami másodpercek töredéke alatt múlik el, ha beteljesedik a szíve vágya. Tegnap speciel, Apájával éppen jégkrémet ettünk, amikor is Milán, nagy nagy bánatában hasra fekve sírdogált. Nem igazán értettük a dolgot, ugyanis, nem nagyon volt előzménye, csupán annyi, hogy amikor kérte nem adtam oda a fagyimat. Végül megszerezte az enyémet és Apáét és így minden rendbe is lett.
Mára már teljesen elhagyta a bébi kajákat és teljesen ugyanazt eszi amit mi, egyedül apró magvas gyümölcsöket nem kap. Van kedvenc nasija is, a köles golyó. Kedvenc gyümölcs mostanában a körte, amit tök egyedül csumára tud rágcsálni. Bár ma kifogott rajta, mert kemény volt és Ő ismét fogzik, vagy még mindig. Csak nem akar áttörni az a rágófog..
Nála is kialakult egy bizonyos önmegnyugtatási forma, amihez nélkülözhetetlen a hajam és annak bizergálása. Ami ilyenformán nem is probléma, de este,amikor felsír és kiveszem megnyugtatni, esetleg magunk közé fektetem, hihetetlenül tépi azt a kevéske kis hajacskámat. Tudom, tudom nem kell közénk fektetni... Ezen gondolkodtam sokat én is, de azt látom rajta, hogy nem igényli ezt mindig. Van, hogy este 9-től húzza a lóbőrt fél 6-ig, amikor is jön a 'csel-tej', amitől visszaalszik legalább 8-ig. Viszont van amikor sokszor ébred éjszaka és mindenki jobban jár, ha a nagy bőgéseket elkerülve köztünk fekszik. Nem kell aggódni, már menekülök amikor érzem, hogy hajazni. Egyébként nagyon sokat forgolódik, szerintem több km-t tesz meg éjjel, annyit forog.
Igazából ezen a képen minden rajta van, ami nálunk előfordult, de talán még eggyel ki tudnám pótolni, méghozzá azt, amikor Apa, lent alszik az ágy bal alsó sarkában és Milu feje vagy lába az arcába van.
Amúgy megzabálom a gyereket, mert már most nagyon megy a terelés, például fürdésnél. Amikor eljön a pancsolás vége, mindig mondjuk Neki, hogy ideje kijönni. Na kérem, ekkor jön az, hogy Ő feláll és neki áll a pocakját mosni. Bele-bele meríti a kezét a vízbe és szép nagy mozdulatokkal mossa, azt a kis gömbölyű pocóját. Olyan rafkóóóóós!!!!
Kérem szépen fittmami verseny indult a tornánkon. Mondanom sem kell, hatalmas stréberséggel vetettem bele magam a felkészülésbe. Ugyanakkor mindig rá kell eszméljek, hogy nekem kétszer többet kell készülnöm, mert nem vagyok sehol azokhoz képest mondjuk akik, ezelőtt hot ironoztak vagy már két éve járnak, vagy eleve emberibb testalkattal rendelkeznek mint én. Szóval naponta csinálom a fekvőtámaszokat, felüléseket és azokat a gyakorlatokat amiket itthon lehet gyakorolni. Már van fejlődés, de ez nem elég. Minimum dobogót akarok.
UI.: holnap már 13 hónapos lesz!!! ÁÁÁÁÁÁÁ!!! Nagyon megy az idő!!
