Kedves Mindenki! Ismét eltelt egy jó rakat idő az utolsó poszt óta, de örömmel jelentem, nem voltunk itthon, plusz Karácsony is volt és nem igen volt időm írni, de igyekszem 2013-ban több bejegyzést közzétenni.
Milcsi, mondhatni meggyógyult, már nem szörcsög a kis nózija, nem is kell kiszívni porszívóval, ugyanakkor nyugtalanít, hogy reggelre annyira eldugul az orra, hogy nem kap levegőt... Így szerintem nyertünk egy utat az fül-orr-gégészetre...
Amúgy a kis Ügyesünk, már egyedül felül, tapsol, pacsizik és integet ééés ma már próbálkozott a kapaszkodás nélküli állássál (ami térdelve már működik), ami igazából nem tudom mennyire tudatos, mert általában ilyenkor egy játéka van a kezében amit két kézzel fog, így lehet elfeledkezik a kapaszkodásról (?).
Amúgy is azt látom a Gyermekünkön, hogy szelektív a memóriája, mert ha a porszívót esetleg orrszívásra használnám akkor 20 körömmel ellenkezik, de ha rendeltetésének megfelelően, akkor le sem szállna a készülékről.
Kicsit tartok a ma éjszakától. Mint minden szilveszterkor, idén is rengeteg a petárda és a tűzijáték, amivel addig nem is volt gondom, amíg a két kutya nem akart megbolondulni tőle tavaly, illetve mióta Mili meg nem született. Vehettünk volna a kutyáknak nyugtatót, de az olyan szinten nyugtatta volna le őket, hogy maguktól semmire sem lettek volna képesek, így maradtunk annál a verziónál, hogy kora este kivitte őket Apa sétálni, kaptak enni és amilyen kaput rájuk lehet csukni, azt rájuk csuktuk. Mili kb.45 perce alszik és őszintén bízom benne, hogy nem ébred fel az éjféli, a nálunk kb. 30 percen át tartó, tűzijátékokra és petárdázásra. Azért is bízom benne, mert jelenleg iszonyatosan nagy köd van és talán belátják az emberek, hogy hiába lövik fel azt a rengeteg vackot úgy sem látnak majd belőle semmit.....(tudom, álmodik a nyomor). Persze az lenne a legjobb, ha Milcsi átaludná az egészet úgy ahogy van.
Amúgy nagyon furcsa most ez a nagy köd, mert délelőtt és még kora délután is annyira szép idő volt, hogy elmentünk egy kis családi sétára. Jajajaja, itt az új verda:
Tartozik hozzá lábzsák és esővédő is. Én nagyon szeretem, Balatonra is levittük magunkkal és még a csomagok is befértek a kocsiba :)
Balatonra 25.-én mentünk, mert Szüleimmel és Hugimmal ill. Kati nagynénémmel és kis családjával ott ünnepeltünk. Én szuperül éreztem magam. Milcsinek egy kicsit döcögősen indult az ott léte (amikor megérkeztünk, mindenkitől elsírta magát), de hamar hozzászokott a helyhez és a többiekhez és rendkívül büszke vagyok rá.
Ott is elkaptunk egy szép napsütéses délelőttöt így elmentünk hintázni, igazából sétának indult és nem tudtam, hogy a strandon már van hinta (Badacsonytomaj), de volt és nagyon örültünk neki.
Szóval Balatonon töltöttünk pár napot, ahol a sok ajándék mellé sikerült beszerezni egy nagyon jópofa sapit Milunak. Ilyet vadásztunk egy ideje. Nekem is volt hasonló (én nagyon utáltam). Azért szerettem volna ilyet Milinek, mert ez a sapi védi a nyakát is és rendesen fedi a fülét. Íme:
(túl vagyunk az első tűzijáték/petárda miatti ébredésen, grrrrr...szívem szerint kimenni mindenkivel kiabálni, hogy " a Gyerekem nem tud miattad aludni Bunkóóó)
Szerintem nagyon jópofa és igen praktikus a sapka. Én a sajátomat azért utáltam,mert kötött volt és szúrt. Bár hordtam, mert Anyukám elhitette velem, hogy a Nils Holgersonnak ugyan olyan van (bár a sípot mindig is hiányoltam a végéről).
Ezzel a képpel szeretnék Mindekinek nagyon boldog, vidám, áldott és szeretetben gazdag Új Évet kívánni. Köszönöm, hogy Velünk izgultatok, örültetek, szorítottatok, nevetettek. Köszönöm a sok jó tanácsot és jó kívánságot. Köszönöm, hogy olvastátok és olvassátok a blogomat. Vigyázzatok magatokra és egymásra!
Jövőre ugyan itt!!!!
