Így a három napos itthon létünk alatt Milus több rekordot is megdöntött. Például én a 9 hónapos ruhácska gyűjtögetés alatt azt hittem, hogy ennek a gyereknek talán túl sok ruhája van. Hát ezt Ő sikeresen megdöntötte, ugyanis végig szarta a repertoárt, szóval naponta 20-szor mosok, 6-szor öltöztetek és mind emellett még ő üvölt torka szakadtából, mintha nyúznák.. Sebaj!

Próbálkozott a kis kópé a pisitrükkel is, eddig mindig Ő jött ki rosszul a dologból. Az első alkalommal saját magát sikerült fejbe pisilnie, lett is belőle ordítás :), másodjára is rossz volt az irány, de akkor az ágya bánta.

Egészen jól telnek a napok és az éjszakák, ha nem bénázzuk el. Nagyon szereti túl enni magát, aminek az az eredménye, hogy elkezd bukni, amivel a kaja nagy része vissza is jön, így folyamatosan éhes. Ma este végül is sikerült megoldani a problémát, így aludhattam 4 órát, ami egészen jónak számít Milu mellett :)

Tegnap volt itt nálunk a gyerekdokinéni, aki elsőre elnyerte az én és Apja (!!!!) szimpátiáját. Komolyan nagyon alapos volt, mindent elmondott, hogy mit mikor kéne megejteni, beadatni, stb. Természetesen Ő is el volt olvadva a kisporontyunktól.

Na megyek egy kicsit aludni, mert most Apja figyel a gyerekre, de úgy hallom be kell segítenem, mert valamiben nem értenek egyet.

Egy kép a Tökmagról:

Itt éppen kaja után vagyunk és próbálom visszaaltatni, hogy neki állhassak kivasalni azt rengeteg ruhácskáját, amit vagy összekakkantott vagy összebüfögött, illetve lepisilt....