Ismét megkezdtünk egy új hetet és valahogy ismét magamba zuhantam, de még ott is mellé..

Szóval tegnap voltunk a klinikán. Mentünk a szülőszobára, ahogy a dokibá mondta. Csengettem, ki is nyitotta az ajtót egy nővérke, elmondtam neki, hogy kihez és miért jöttem, erre ő elég lekezelő stílusba közölte, hogy a doktor úr nincs itt, nem tudja hol van, majd a recepción kerítsem elő és konkrétan ránk csapta az ajtót. Ezer szerencséje, hogy viszonylag jó passzban talált, de nekem se kellett több, már írtam is az smst a dokinak ééés jól bemószeroltam a nővérkét (én szemét).

2 percen belül már ott is volt és már rá is tettek az ctg-re, de az elmúlt napokba elég rosszul tudtam aludni, így Samus sem volt a toppon, szóval abba a kellemes melegben elkezdtem én is elég laposakat pislogni. Csak a doki miatt nem tudtam aludni, mert 5 percenként jött, hogy ne aludjak és neki állt beszéltetni (szadista).

Mondta, hogy nem is látta még az oldalamon a tetoválást. Erre mondta a szülésznő, hogy ő látta és milyen szép. Erre a doki kontrázott, hogy persze, hogy látta a szülésznő, hiszen ő minden pacienst lát minden oldalról, amíg ő csak szemből. Hát ezt már nem hagyhattam szó nélkül és mondtam neki, hogy: Szemből?! Csak jobb esetben, nem Doktor Úr?

Na erre lett nagy röhögés. Nem volt vizsgálat, se affinitásom, se kedvem nem volt ahhoz, hogy megint megtudjam, hogy nem állunk sehogy, megbeszéltük, hogy majd csütörtökön megvizsgál, akkor úgyis megyek. Addig hívjam fel a rendelőt a laboreredménnyel kapcsolatban, mert nem lenne jó, ha szülésig nem kapám meg, mert akkor Samust tele kéne tömni minden gyógyszerrel, amit mi nem szeretnénk.

Így hát ma, miután Apjának el kellett mennie Győrbe és tudomásul vettem, hogy ma is egyedül leszek, így ismét kivasaltam kimostam mindent, meglocsoltam a picifüvet meg az elültetett növényket, szóval ezek után fogtam a kutyákat és elmendtem velük egy rövid sétára. Szóval a séta közben felhívtam a rendelőt. Elmondtam a bánatomat, hogy 12.-én levették a véremet, de még nem tudom a wasserman eredményét.Természetesen tudom, hogy ők is tovább küldik egy labornak, de a dokim azt mondta, hogy már másnapra megszokott lenni az eredmény, de 12.-e sem tegnap volt és amikor 16.-án voltunk a rendelőben, még akkor sem volt meg az eredmény. A pacák, aki felvette a telefont elég bunkó volt (de lehet hogy csak én vagyok túl érzékeny), de nagy nehezen sikerült kiszednem belőle, hogy megvan az eredmény és negatív. Majd csütörtökön megkapom, addig is reménykedem, hogy Samus bent marad ( nem kell nagyon reménykednem, mert semmi jelét nem adja annak, hogy ő kiváncsi lenne rám kívülről is), mert az őssejteseknek is el kell küldenem az eredményt.

Amúgy a gyerek olyanokat tud csinálni, hogy a szemem keresztbe álll tőle, legalábbis annyira fáj. Ezt két irányba tudja megtenni, a bordák és a medence irányába, de ha választani lehet, akkor inkább 1000szer egy borda rugás, mint akár csak egy kis medence irányába történő mocorgás. Annyira nyilvánvaló, hogy kicsi neki a hely, de akkor miért nem akar kijönni?!?!?!

Szóval így állunk. Elvileg holnap jön a védőnő, persze csak ha el nem felejtette, egy kicsit reménykedem benne, hogy nem jön.  Holnap délután mehetek le a háziorvosomhoz, mert az asszisztenseinek, hiába dugták össze a fejüket, nem sikerült jól kitölteni a szülési szabadságos papíromat...

Kérek mindenkit szugerálni, szorítani, imádkozni, Rám gondolni hétvégén, mert akkor akarunk szülni. Ezen nincs mit magyarázni, szülni fogunk és pont (még én sem vagyok benne teljesen biztos, de Apja azt mondta..).

38+0, még 14 nap...