Szóval tegnap voltunk a III. ctg vizsgálatunkon. Samus ismét az egekig volt dicsérve, hogy milyen ügyes aktív gyerek, közben nekem és Apjának csak úgy dagadt a májunk a büszkeségtől.
A meglepetés, pontosabban a halvány remény, hogy gyermekünk még talán május előtt megérkezik. A cervicogramm értéke nálam immáron nem c=3000 volt (ami teljesen zárt méhszájat jelent) hanem c=2100 volt, ami már egy megrövidült és egy 1cm-re nyitott külső nyakcsatornát jelent. Vááááááá!!!!! Na persze ez az állapot eltarthat még akár több hétig anélkül, hogy bármi is történjen, de Én bizakodom :). Apja most már kitart az ápr. 29.-i időpontnál illetve hogy az előtt érkezik a gyermek.
Ami még plusz jó volt, hogy nem kell már többet laborba menni, hehe. Ugyanis kiskutya szemeket meresztettem a dokimra és szépen megkértem, hogy vegyék le a vért itt, mert hát a lábam és az állapotom, stb.. Nem sok köszönet volt a vérvételbe, mert mind a két karomat meg kellett szúrni, mert a jobb kezemen nem találta el az eret rendesen és még engem cseszett le a nővérke, hogy nem ittam eleget... érdekes a balkezemből csak úgy dőlt a vér ééés elsőre eltalálta a vénát. Nem baj, akkor is megúúsztam egy kora reggeli kelést és bunyót a labor ajtajában.
Legközelebb hétfőn megyünk vizsgálatra, majd jövő hét vasárnap. Amúgy még két nap és Samus hivatalosan is zöldutat kap, mert ha hétfőn döntene úgy hogy ő megismerkedik a kinti világgal, már nem számítana koraszülöttnek.
Onnantól kezdve, hogy a papiromon már c2100 volt, rajtam olyan izgalom lett úrrá, hogy este aludni is csak alig tudtam. Azon járt az agyom, hogy most már tényleg bármikor beindulhat a szülés... Eddig nagy volt a szám, hogy valahogy ki kell jönnie annak a gyereknek, meg tudom hogy fájni fog, de most hogy már valóságosabb és testközelibb az egész, így már azért félek...
Ez volt tegnap. Amúgy a lábam tényleg napról -napra javul. Természetesen még be van dagadva és még nem tudom rendesen használni, de a bicebócaság nem jár már akkora fájdalommal.
UI.: Már távozóban voltunk a rendelőből, pontosabban éppen fizetni szerettünk volna amikor a mosdóbol kiszaladt egy kb. 3 év körüli kislány. Rohant az Apukájához és közbe mindenki tudomására hozta jóó hangosan, hogy : Kakiltam!!!
Jót nevettünk rajta! Aranyos volt!
Még 24 nap..