Ennyi ideig tudtam Milit ellátni anyatejjel. Lenne még és neki sincs ellenére, de sajnos kénytelen vagyok most egy ideig szüneteltetni teljesen a szoptatást.
Történt ugyanis, hogy múlt héten elkaptam egy vírust, ami ráment a fülemre. Ez nem volt annyira nyilvánvaló, mert csak az éreztem, hogy el van dugulva és, hogy minden hang rettenetesen zavar. Két nappal később elmentem Dunakeszire fül-orr-gégére, mert addigra már szédültem is. Ott azt mondta a doki, hogy semmi bajom, legalábbis a vizsgálatok alapján, szedjek kálciumot és csepegtessek nasivint az orromba.
Nem változott a dolog egyáltalán és kedden már azt vettem észre, hogy torzítva hallom a jobb fülemre a hangokat. Nem mondom, beszartam, így kerestem egy dokit, aki még a héten meg tudott vizsgálni.
Ma voltam nála. A vírus ráment a belsőfülemre és ennek okán halláskiesésem van. Ami annyit tesz, hogy romlott a hallásom a jobb fülemre, mert nem volt kezelve időben. Annyit mondott a doki néni, hogy minél előbb el kell kezdeni egy szteroidos kezelést, mert azzal még lehet javítani sőt visszaállítani a hallásomon. Választhattam, hogy azonnal megkezdi infúziósan a kezelést, vagy tabletta formájában itthon csinálom én magam. Azért választottam a tablettát, mert azt én döntöm el, hogy elkezdem e szedni vagy sem. Őszintén szólva sokkal fontosabb nekem Milu és inkább szoptatnám amíg lehet, mert az ő immunrendszere ettől erősödik, tehát szüksége van rá. A bizonytalanság abból fakad, hogy azt mondta a doki néni, hogy ha nem kezeljük, akkor még jobban romolhat a hallásom, amit szintén nem szeretnék.
Adtam magamnak egy nap haladékot, hogy lássam Milu hogy viszonyul a tápszerhez, mert pótlásnak kénytelen voltam néha adni neki, de nem fogadta kitörő örömmel a dolgot. Ma sikerült alvás közben 110 ml megitatnom vele, de az még mindig 100 ml-vel kevesebb annál amennyit ennie kéne. Bízom benne, hogy sikerül a legjobb döntést meghoznom.
Nem titok az sem, hogy a szoptatás nekem is fontos érzelmileg, mint ahogy Milunak is. Mert az csak a mi időnk. Sose értettem azokat, akik a világ leggyönyörűbb dolgának mondták és különbözőbb közhelyekkel éltek a szoptatással kapcsolatban, mert az első 3 hétbe kegyetlenül fáj, utána meg az ember eszköznek érzi magát, legalábbis én így voltam,0 de most, amikor elveszthetem, akkor én is érzem, hogy annyira nem hülyeség amit mondanak.
A terv az, hogy délután kiváltom a gyógyszereket. Ma próbálkozom a tápszerrel, holnap reggel még megszoptatom utoljára Milcsit és ennyi. Azt mondta a doktornő, hogy elvileg folytathatjuk egy 2-3 hét múlva onnan, ahol abbahagytuk, ha fejek, de ki tudja pontosan megmondani mikor is ürül ki a szervezetből a szteroid?
Imádom a Kisfiúnkat és a legjobbat szeretném neki mindig. Remélem jó döntést hozok.
