Úgy tűnik,hogy kezd beállni az új napi rend, amivel talán az éjszakák is rendeződnek. Még nem tudtunk teljesen átállni a 4 óránkénti evésekre, csak az első két evés között telik el 4 óra, úgy hogy közben elfogyaszt a Gyermek egy kisebb adag gyümölcs pépet (a két étkezés alkalmával egy fél üvegnyit se). A védőnő tanácsára (mert ismét beugrott váratlanul, pedig én tornázni szerettem volna....) fürdés előtt kap Milumill tejberizs pépet, mert lehet estére már nem elég neki a tej és ezért nem alszik olyan jól. Van valami a dologban, mert amióta kapja a pépet, az éjjel 1-2 helyett 3-4körül van az éjszakai evés, majd 7 kor és így tovább.
Eszméletlen akaratos a Kis Vacak. Hangot ad annak, ha valami nem úgy történik, ahogy ő szeretné. Van egy hatásos gyorsansíroknagyot módszere, ami annyit tesz, hogy a nem megfelelő történést követően csap egy eszméletlen ordításos sírást úgy, hogy könnyezik, majd ahogy megtörténik az állapot változás (pozitív irányban), a sírás abban a pillanatban abba marad és már röhög. Eszméletlen egy krapek.
A méreteit illetően (68 cm és 7,7 kg) én teljesen meg vagyok elégedve. Szerintem egy egészséges gyereknek így kell kinéznie. Az biztos, hogy nem zörögnek a csontjai, de ducinak nem duci, mert 1 db hurkája nincsen. Olyan gyúrható gyerek :).
Nagyon szereti ha ölbe az asztalhoz vesszük, de akkor mindent el kell pakolni az asztalról, mert semmi sincs olyankor biztonságban. Bármivel el tud ott játszani. A legjobb játék a flakon és a papírzacsi, de a saját bögréje is megteszi.
1. Meg kell szerezni a kiszemelt holmit. Ehhez nagyon kell koncentrálni.
2. Megpróbálom utánozni azt a mozdulatot, amit a Mamutoktól (szüleim) láttam, ez nem mindig tökéletes.
3. Persze mindig jól jön egy segítő kéz, hogy az adott tárgy ne a földön kössön ki.
4. Sikerült!!!!
Úgy bele tudja élni magát a játékba, hogy ömlik róla a víz. Bűbájos, ahogy örülni tud a sikereinek, amúgy is minden pillantásától elolvadunk. Apája azt mondja, hogy már benne vagyok a szatyorban, de én még kitartok amellett, hogy következetes Anya vagyok/leszek. Persze nekem is lehetnek kilengéseim...most még, mert mostanában elég hisztit láttam (általában lány gyermekektől) bevásárló központokba, amiket én nem nagyon szeretnék át/megélni.
Mili most már eszik almát, barackot, tököt,krumplit, szilvát, banánt. Nem sokára bevezetésre kerül a répa is és jövő hónapban a borsó. Azt reméltem, hogy a pépek bevezetésével a pocakfájás elmarad, így próbálkoztam az infacol elhagyásával. Éjjel egyáltalán nem adok neki, de napközbeni étkezésnél mindenképpen kell neki adnom, mert estére akkor itt a baj. Remélem kinövi lassan.
Hát fogalmam sincs, hogy itt mit láthatott, mert Apja fotózott, de nagyon meg van lepődve a gyerek :).
A saját kajáit elnyammogja, de a mienket kinézi a szánkból. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit fog szeretni, mit nem. Igyekszem, hogy lehetőség szerint, ne legyen válogatós, de nem tudom, hogy ez mennyire múlik rajtam és mennyire az ő ízlésén.
Pár napja majdnem beégtem. Miért majdnem? Hát kérem szépen azért, mert a majdnem szembe szomszédainkhoz még tavaly decemberben érkezett meg a gólya. Mindig láttam a szomszédasszonyt, hogy megy egy piros babakocsit tolva (decemberbe itt egy deka hó nem volt). Ahogy telt az idő és rajtam is látszott, hogy Milu úton van, le-le álltunk váltani pár szót. Pár napja, sétáltam Milivel, ő is az ő csemetéjével,amikor is megállt mellettem. A gyermeke nagyon aranyos volt, vigyorgott mint, egy kis manó. Mondtam is, hogy hát nem is tudom még a nevét. Mondja erre, hogy Botond. Na, hát itt majdnem elszóltam magam, hogy elég érdekes név ez egy kislánynak, de inkább befogtam a számat és jobban megnéztem a gyereket. Barna melegítő, kék póló, kék sportkocsi. Ok. Eddig mindig messziről láttam és meg is jegyeztem magamba, hogy érdekes arca van ennek a lánykának, de idővel majd kirúgja magát. Hát jól kirúgta :). Ebből látszik milyen sztereotip vagyok, hogy egy piros babakocsiba csak is kislányt tudtam képzelni. Pedig a ferrari is piros és sok férfi vezeti..
