Nem kicsit fáraszt ki a dolog, hiszen újabban éjjel 2-3 között ismét ébred, aztán 6-7 között majd 8-9 körül. Persze este 9 -10 körül már ágyban van, de én nem, így ismét spórolok az alvással... kicsit úgy érzem magam, mint az első hónapban..kifacsartan. Ha nem lenne Apajája ilyen sokat Milivel, esélyem se lenne a pihenésre.
A Kisherceg bemondta az unalmast a relaxszékre. Feszítgeti ki belőle magát vagy csak fejhangon ordít, nem sír, egy könnye sincs, csak ordít. Amúgy fura, mert mostanában ez a divat nála, hogy az összes játékát hangosan ( nagyon hangosan) utasítja rendre. Alvásnál is a háton fekvést preferálja jobban. Ilyenkor éjszaka arra ébredek, hogy Milu félálomban emelgeti a lábait az égnek, majd jó erősen a matrachoz csapja. Egy idő után persze ő is felébred magára... Újabban csak a kiságyában van el egyedül egy pár perce. Nem tudom mi okozta ezeket a változásokat. Van, hogy felébred a nappali alvásból, de nem reklamál, csak játszik csapkodósat, vagy tornászik, vagy nézelődik, mi meg nézzük az ajtóból, mert tündérien elszórakoztatja magát.
Bekerült az étrendbe a sütőtök. Az hasonlóan jól fogy, mint a krumpli. A gyümölcslevekből már mindegyiket megissza ( bár én csak alma, barack és tök levet adok neki).
Eljutottunk oda, hogy ismét kinőtte a ruhatárát. Ezt a tesco valahogy megneszelhette, mert 30 %-os árleszállítást csinált a babaruháknál. Így lett Milimek melegítője szettje, 2 nadrágja és 5 hosszúujjú body-ja. Ellátogattunk a brendonba is, de ott a levegő vételt is felszámítják olyan drágák ott a ruhák, nem is vettünk ruhát, csak egy 120 fokban dönthető etető széket, meg bevásárlókocsiülés huzatot és egy jó hosszú rácsvédőt, mert éjjel már ébredtem arra, hogy kopog a feje a rácsokon (pedig most is van fent rácsvédő).
Amúgy a fiatalember elég mozgékony az utóbbi időben. A hátáról simán fordul hasra, illetve az oldalára persze csak ha kellő a motiváció. Hasról hátra csak véletlenül szokott fordulni, pl. ha eldől játék közben, akkor már veszi a fáradtságot és akkor hátra fordul, de nem mindig.
Most már az is megvan, hogy kivel mit játszik. Apával lehet a vicceseket, a hangosan kacarászósokat játszani (amit anya persze közel sem tud olyan viccesen csinálni, így abból nem kacagás lesz, hanem fura nézés, hogy mit is szeretne ez az anya?!). Anyával lehet mondókázni, tornázni, anyát mászni, ilyesmi. Egyértelmű, hogy Apa a jobb :).
Mostanság fedezte fel, hogy lehet a kocsiból és a babakocsiból nézelődni és én ezen felbuzdulva a kengurúba úgy rakta bele a gyereket, hogy nekem háttal legyen. Egy hang nélkül el lehet vele így sétálgatni, akár órákat is, mert eszméletlenül tetszik neki az őt körül vevő világ.
Pár napja ez a kép fogadott minket. Milu mássza az ágyát. Apja komolyan elgondolkodott rajta, hogy lejjebb teszi a matracot, mert a Gyerkőc félkézzel felhúzta magát!!!!
Ebből lesz a matracszaggató lábdobogás. Hiába, ha egyszer felfedeztük a lábunkat, akkor azt ki kell tudni használni :)