1. Engedjétek meg, hogy ezennel itt gratulálhassak az ex-szomszédainknak, Gabinak és Istvánnak, a második kislányuk (Emma) születéséhez. Sok egészséget és boldogságot kívánunk Nektek és természetesen jó babázást.

2. Valamiért szarakodik a blog.hu, mert most állok neki harmadszorra az írásnak, mert folyamatosan elvesznek a dolgaim, mert ez egy SZ*R!!!

3. Szóval, ma voltam a védőnőnél reggel 8-kor. Még otthon volt egy gyors súlymérés, amit én megfelelőnek tekintettem, annak fényében, hogy nem egy kis súlyú gyereket hordok a szívem alatt.   Ezért voltam olyan kedves és magamhoz jófej, hogy biza ezt a számadatot diktáltam be a védőnéninek, mert az ő mérlege valamiért berágott rám és képes olyan kilókat is kiírni, ami nincs is (legalábbis nem rajtam). A pulzusom ismét magas volt, de csak azért, mert mostanába hülyére izgulom magam amiatt, hogy már megint milyen őrült nyúltápot akar rámsózni, azért hogy "egészségesebb" legyek. A félelmem most teljesen alaptalan volt, mert kb. 2 kilót híztam az elmúlt 5 hétben és ebből csak a gyerek 750 grammot hízott, tehát az annyira nem is sok. (Gondolom ezt most, de később, amikor majd le akarom adni, mennyire nem fog ez nekem tetszeni, ajajajajajaj...)

Azt mondta a védőnő, hogy tényleg nagy Samucli és még csak most fog igazán rákapcsolni a növekedésre, ami hetente akár 200 g-ot is jelenthet. Az gyors fejszámolással is plusz 2 kiló a 40. hétre. Apjával reménykedünk abban, hogy talán úgy a 37.-38. hét körül már azért jól fog lakni és csak kijön, mielőtt olimpiai szám lesz a méhen belüli sumo bajnokság...

Mint, már említettem múltkor, hogy vasárnapra tervezzük a szülőszoba látogatást. Új feladatot kaptam ezzel kapcsolatban. Ki kell derítenem, hogy az anyakönyvezéshez elég-e az eredeti házassági anyakönyvi kivonat, vagy be kell e szerezni másikat, ami a szülés időpontjához képest, 30 napnál nem régebbi. Nem nagyon értem, hogy erre mi szükség van és aki esetleg érti, az elmagyarázhatná nekem, mert egyenlőre ezt egy orbitális nagy idiótaságnak tartom, mert lassan a wc papír is hivatalos okirat lesz..

Eddig minden kismama nyavalya elkerült, hangsúlyozom eddig. A hátfájást még úgy elnéztem, mert azt úgy normálisnak gondolja az ember az idő előrehaladtával, de kezd olyan sejtésem lenni, hogy pár napja terhességi refluxom van, ami egyáltalán nem egy kellemes dolog. Azért tekintettel van rám a szerevezetem, mert ez elsősorban estéként szokott leginkább kijönni rajtam, de ez ugye az elalvást neheziti meg... Ez van, asszondják csipegetni kell és akkor majd jobb lesz, ÁMEN.

Akkor hát nem maradt más  hátra, csak a pocakfotó:

Néha olyan érzésem van, hogy a gyerek a hasfalamon keresztül szeretne majd világra jönni, mert úgy neki tud lendülni, mindt az alien, abban a kedves kis sci-fi filmben. Most már csak reménykedni tudok, hogy ha bucóját irányba rakta, mert irányba rakta, akkor nem gondolja meg magát és nem valami alternatív úton probálkozik meg megszületni.

Amúgy néztem a bucókáját (ahol takarja az arcát) és kezdem meggyőzni magam, hogy talán a fejformája inkább az enyém és talán nem is lenne baj, ha ennyinél megállna a hasonlóság, se a testalkatommal se a személyiségemmel egy fiú nem sokra megy.