Sziasztok!
Nem rég értünk haza. Én egésznap utaztam, majd orvos mentünk és a Jézuskával konzultáltunk.
Reggel Miskolcon kezdtem, mert vizsgám volt, majd mentem a Mátrába, ahol jó nagy hó volt, úgy hogy már csak ezért is megérte felmenni.
Az orvosnál töltött idő nem volt valami jó, azon kívül, hogy láttunk a Picikénket, ahogy szopizza az ujját. Amikor megérkeztünk, már akkor kértem az integrált tesztnek az eredményét, de mint kiderült, nem küldték meg, de a netről ki tudták nyomtatni. Már akkor furcsa volt az asszisztensnő, mert csak a kezembe nyomta, hogy ezt majd beszéljük meg az orvosunkkal. Akkor olvastam el, hogy a leleten az van rajta, hogy közepes a kockázat a down-szindrómára (1:300 az esély). Őszintén szólva egy kicsit megijedtem, de Apján láttam, hogy egyenesen leverte a víz. Csak ezeket követően mehettünk be az ultrahangra, ahol a genetikai vizsgálatot végig csinálták és megállapította az orvos, hogy minden a legnagyobb rendben van, mindene a helyén van és szépen fejlődik. 400 gramm a súllya és ezzel a mérettel (ma volt 20 hetes és 1 napos) 21 hetesnek és 2 naposnak felel meg. Ezek után kérdeztük meg, hogy ha most nekünk van egy ilyen AFP eredményük, akkor is jónak látja az ultrahangot. Azt monsta igen, de az eredményről majd a Krasznai doki többet fog mondani. Szegény Férjemen láttam, hogy egyre nehezebb neki.
A dokink viszont nem kertelt és azt mondta, hogy ez nem lenne rossz eredmény ha a 30. évemet betöltöttem volna, de mivel 24 vagyok, ezért az 1:300-as arány közepes kockázatnak számít. Azt is mondta, hogy a 2,82mm-es tarkóredő és az AFP relatív alacsony értéke miatt kerültünk ebbe az intervallumba. Azt mondta, hogy a következő lépés az lenne, hogy szív ultrahangra küld minket, de mivel azon voltunk és az tökéletesen negatív lett, ezért már csak genetikushoz tud minket elküldeni, aki maximum azt tudja mondani, hogy csináljuk kromoszóma vizsgálatot. Csak hogy a kromoszóma vizsgálatnak a vetélési kockázata 1:240-hez, szóval a doki azt mondta, hogy addig, amíg az esélye nagyobb a vetélésnek a vizsgálat miatt, addig nincs értelme megcsináltatni.
A szív ultrahangnak azért van nagy jelentőssége, mert a legtöbb down-szindrómás embernek súlyos veleszületett szívbetegsége van.
Szóval így állunk. Én nem aggódom. Valahogy semmilyen rossz érzés nincsen bennem, mert Én úgy gondolom, hogy ez a Picibaba a pocakba tökéletesen egészséges és csak a bolondját járatja mindenkivel. Az is biztos, hogy bármi legyen, Ő mindig a mi Babánk, gyermekünk lesz és mi így szeretjük, mert nagyon akartuk Őt és akarjuk, hogy jöjjön közénk.
Tehát itt van az ujjszopizó óriásbébink (Attila :) )
Jó, tudom, konkrétan az ökle van a szájában, de Ő halmozza az élvezeteket. Alapvetően Ő a következő módon szokott feküdni: egyik keze vagy a szájába vagy a feje alatt, a másik a mellkasán, a lába keresztbe téve és alszik. Mint egy igazi férfi :)
