Pár napja észrevettem, hogy Milu szörcsög. Nem folyik az orra, nem lázas, de néha már köhög ettől a vacak nyálkától. Megpróbáltam ma reggel kiporszívó-orrszívózni az orrát. Kérem szépen, az Én gyerekem kiröhögött és folyamatosan be akarta kapni az orrszívót, így hamar feladtam a dolgot, leginkább azért, mert ha véletlenül sikerült az orrához odaillesztenem a szerkezetet, nem szívott az semmit sem ki belőle. Utána olvastam a neten és ezt viszonylag általánosnak írja, hogy szörcsögnek a babák. Ha nem rossz a kedve és nincs láza, akkor elég ha anyatejet csepegtet az ember a gyerek orrába vagy egy kis NaCl-os orrcseppet tol bele... Én már ezen, hogy " tegyél mindenre anyatejet" már meg sem lepődöm, a gyerekorvosoknál az anyatej olyan, mint a bazi nagy görög lagziba (egy film) a görög családnak a windex... Azt mondjuk még nem találtam ki, hogy még is hogy juttassam el az orrába a tejet, de valami kíméletes dolgon gondolkodom.
Amúgy nem értem a gyerekemet. Olyan kényes arra, hogy tiszta legyen az alváza, pontosabban száraz. Ugyanakkor valami hihhetetlen nyugalommal tud a kakijában ülni és játszani, mintha ez lenne a világ legjobb és legtermészetesebb dolga. Igazából ez szokott gyanússá válni, hogy túl nyugodtan csücsül a játszószékbe, vagy fekszik a szőnyegen. A legújabban azzal lehet a legjobban elszórakoztatni, hogy a tükörbe kell neki grimaszolni. simán szemtől-szembe, az vacak nem pálya, na de a tükörbe.. az vagányság!! Illetve a kézben való hintáztatás, majd nem hányásig, az még nagyon bejövős, annyira, hogy az általában röhögésbe fullad, aztán sírásba...
Mára érezhetően hűlt a levegő, már éjszaka megjött a hidegfront, nem is tudtam tőle aludni. Döntöm is magamba intravénásan a kávét. A gyermek fent húzza a lóbőrt az Apajájával. Apajája már felkelt ma egyszer, hogy kivigye a kutyákokat sétálni, de már vissza is feküdt. Közös fotó nincsen, csak Milus (attól tartok Apja amúgy sem járulna hozzá a közös fotó megjelenéséhez).
Édes Istenem, hát ez a gyerek a világ legducafejjankóbb Ducafej Jankója!!! Igazi kis Tündér így szundítva, ha ébren van akkor meg egy kiabáló Mátyás :) Ma is reggel 7 kor, pelus csere közben már ment a kurjongatás, szerintem erre ébredtek a szomszédok. Amint annyira nem is bánok, mert tegnap a mellettünk lévő házból elmentek a szülők és csak a 16-17-18-1X éves fiú maradt otthon. Aminek az eredménye az volt, hogy reggeltől késő délutánig a hülye cölöpverő tuc-tuc vacak zenének nem nevezhető zajt hallgattak úgy, hogy még csukott nyílászárók mellett is rendkívül negatívan stimulálta az idegeimet. A végére már egy másik szomszéd is megunta a dolgot és együttes erővel próbáltunk fellépni a zaj ellen. A kis srác már nem volt szomjas, látszott rajta, de a csillagot is leígérte az égről, hogy milyen, de milyen csendben lesznek, bár próbálkozott azzal a szöveggel, hogy: ti is voltatok fiatalok... Na nálam itt szakadt el a cérna és hagytam a szomszédasszonyra a dolgot, mert elindultam a lapátért, hogy agyon csapom a kisvacakot... nem tettem, le is halkították magukat, bár egy ideig az üvöltözés ment, hogy: marajd máá kussba ba +, ne üvöltözz köcsög, stb. Valahol el kell kezdeni..