Tegnap volt itt az ideje a 4 hónapos emlékeztető védőoltásnak. Le is mentem a kis Banános Joe-val:
Az első 5 percben sikerült egy anyukát vérig sértenem, ugyanis az 1 éves csemetéjét én 8-9 hónaposnak tippeltem. Azt hiszem egy véres rongyra szebb pillantásokat vetnek, mint amilyeneket én akkor ott kaptam. Most komolyan, én az unokaöcsémből indultam ki, akit olyan sprinteket nyom, mint Usain Bolt. Ez a gyermek, meg kicsi is volt, nem is nagyon mozgolódott... na előfordul ilyen.
Az orvostól is megkaptam a magamét. Éppen emeltem le Milcsit a mérlegről (ami 8100 g-ot mutatott- a doktornő meg is jegyezte, hogy az előttünk lévő 9 hónapos baba is pont ennyit nyomott), amikor is azt találtam neki mondani, hogy (idézem) " gyere te kis Vacakom". A doktornő lekapott a 10 körmömről, hogy hogy mondhatok én ilyet ennek a gyereknek, még viccből sem szabad, meg egyébként is, csak szépeket szabad neki mondani..... Szerintem, semmi olyat nem mondtam az én Egyetlen Drága Tündér Csillagszemű Aranybogár Királyfimnak, amit ne lett volna szabad... 5 perccel később beadta a Milinek a szurit. Természetesen sírt az Én Szívem Egyetlen Mackósajtja, de közbe masszíroznom is kellett volna a szuri helyét, hogy ne csomósodjon be a lába. Persze rám lett parancsolva, hogy vegyem fel a Gyermeket és üljek oda az asztalhoz, ahhoz viszont a vattapamacsit, le kellett tennem, hogy a Milut rendesen meg tudjam fogni. Mit ad Isten az asztalra tettem...nem kellett volna. Ezért is olyan leb@szást kaptam.... Itt azért már felemeltem a hangomat, hogy a gyereket, had foghassam meg biztonságosan, nyugodjon meg kidobom a vattát.
Lényeg a lényeg: 67,5 cm és 8100 g és makk egészséges a Cukornyuszi Csillag Virág Fiú és a fejlődésével a doktornő NAGYON meg van elégedve. (nem is tudom mit kapnék, ha nem lenne megelégedve)
Már múltkor is írtam, hogy kipróbáljuk Milivel a baba-mama tornát. Igazából másodunokatesóm Lidi fb oldalán láttam, mert ő jár, hogy van ilyen óra, úgy hogy megbeszéltük, hogy elmegyünk Velük. A Flórián üzletház 3. emeletén lévő konditeremhez tartozó torna terembe tartják a tornát. Ami nagyon tetszett, hogy kenguruba is lehet tornázni a babával együtt.
Ma került megvalósításra a program. Bevallom egy kicsit nagy volt az arcom, hogy majd eltornázgatunk, éneklünk a babáknak, majd haza jövünk. Viszont féltem attól, hogy Mili (Aranybogár Csoki Mókus), hogy bírja majd a mókázást. Konkrét tervvel érkeztem meg a terembe. A terv az volt, hogy Mili békésen játszik a szőnyegen, Anya ugrabugrál. B terv (arra az esetre, ha az A nem működne), Mili a kenguruban nézelődik miközben Anya ugrabugrál.
Az A terv egyből ott bukott meg, amikor a tornát tartó edző kijelentette, hogy ma minden gyerek kenguruba lesz. bíztam benne, hogy Mili is így gondolja... Hála Istennek így gondolta. Kb. a 20. perc után egyik pillanatról a másikra elaludt. Na de Én nem erre számítottam, ami a tornát illeti. Én azt hittem, hogy attól, hogy a Gyereket (Cukormuki szívem csücske) emelgetem, jó kondiba vagyok. Hát nem... Itt súlyzózni kellett, meg has izmozni, meg ilyeneket, úgy hogy az én Drága Kis Csomagom rám van kötve. Talán csak azért nem égtem be, mert hajdanán még csináltam a Rubint Rékás tornát, de őszintén mondom, volt amikor nehéz volt. Összességében nagyon tetszett, így vettem is bérletet, és ha a gyerekek is úgy akarják pénteken ismét megyünk.
Így leszünk mi fitt-mamik.
És íme a fitt-lurkók:
