Kedves Kommentelőim! Valami oknál fogva nem tudok válaszolni a hozzászólásokhoz.

Szóval, a nagy takarítás.. hát az elmaradt, helyette fogtam az összes cumisüveget és a mellszívót és sterilizáltam. Pontosabban kipróbáltam hogyan kell használni a sterilizálót, plusz csináltam egy Samu-polcot a konyhába, ahol csak az ő holmijai vannak.

Ez azért eltartott egy ideig, majd mosás, teregetés, locsolás, és végül csak rávettem magam és elmentem a pékségbe és a zöldségeshez. Meg is bántam meg nem is.... Ez volt az első nagy sétám amióta a lábamat sikerült elintézni, meg amióta akkora lettem, mint a Titanicot elsüllyesztő jéghegy. A dombról lefelé jelentősen könnyebb volt. Ami érdekes tapasztalat, hogy ahogy elindultam, egyből bekeményedett a hasam (jóformán egész idő alatt kemény volt) és hát a derekam se hálálta meg, hogy sétáltunk. Na de, a zöldségesnél ismét felmerült a kérdés, hogy netalán tán ikereket várok,pffff.... ezennel a jéghegyet módosítom a Himalájára. Eléggé meglepődött az eladó amikor mondtam, hogy ebben a pocakban csak egy bérlő van.

Nyílván úgy indultam el, hogy na most egy akkorát sétálok, hogy mire hazaérek hívhatom a mentőket, mert megyünk szülni... hát nem. Túl jól bírom még mindig a gyűrődést...

Szóval ez van.

Ma este Apja lecsót kap. Csak érjen már haza, mert már régen elment :(